A Liberálisok felszólítják az Orbán-kormányt, hogy hagyjon fel a Kádár-rendszer restaurációjával, az ország további eladósításával, az értelmetlen és szükségtelen államosítással, és vonja vissza  a költségvetés módosítására vonatkozó javaslatát.

A Kormány 152 milliárd forinttal kívánja növelni az idei költségvetés pénzforgalmi hiányát azért, hopgy lehetővé tegye több közszolgáltató vállalat állami tulajdonba vételét. Ez az összeg nem emeli ugyan az államháztartás uniós elszámolás szerinti éves hiányát, a tervezett államosítás azonban csak hitelből finanszírozható, ami tovább növeli az elmúlt négy évben már rekordszintűre emelkedett államadósságot. Ezzel a lépéssel a Kormány veszélyes mértékben növeli annak az esélyét, hogy az adósság emelkedése miatt újra túlzottdeficit-eljárást indítson az Európai Unió Bizottsága, és ezzel kockáztatja azt is, hogy Magyarország polgárai hozzájussanak az uniós fejlesztési forrásokhoz.

Bodnár Zoltán, az MLP gazdaságpolitikai főtanácsadója

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tegnap nyilvánosságra hozott részletes jelentése az áprilisi országgyűlési választásokról igazolja a Liberálisok aggályait a voksolás tisztaságával kapcsolatban. A választási szabályok egyoldalú, Fidesznek kedvező módosítása, a média – különösen a közmédia – elfogultsága, és az állami szervek Fideszt segítő kampánya egyértelműen jelzik a biztonsági szervezet szerint is, hogy nem voltak egyenlő erőviszonyok a parlamenti választáson.

A helyzet alapvetően azóta sem változott: a kormány továbbra is vívja harcát a független média utolsó bástyái ellen, a parlament fideszes többsége alig néhány hónappal az önkormányzati választás előtt módosította a választási törvényt. Az EBESZ jelentése nem egyszeri hibákról, hanem rendszerszintű problémákról szól. Ezek orvoslása nélkül Magyarország nem nevezhető tisztességes választásokat tartani képes parlamentáris demokráciának.

A Liberálisok elfogadhatatlannak tartják, ahogyan Eörsi Mátyás tegnap este az Egyenes beszédben nyilatkozott. A Demokratikus Koalícióban politizáló Eörsi  romabűnözésről, mint statisztikailag igazolható tényről beszélt az ATV-ben.

Magyarországon nincs cigánybűnözés, ahogy nincs magyarbűnözés, vagy németbűnözés sem. Bűnözők vannak, akikkel szemben etnikai hovatartozás nélkül kell fellépni. Aki nem érti, miért káros ilyen fogalmakat használni, az nehezen nevezhető demokratának. Nagyon aggasztó tendencia, ha most a baloldal kezd el a szavazatszerzés érdekében a jobboldal eszközeivel élni. A baloldal a miskolci polgármesteri szék reményében saját identitását tagadja meg. A kirekesztő, megbélyegző politikának sajnos már van hazai képviselete: a nyíltan cigányozó Jobbik és a burkoltan ugyanezt folytató Fidesz.

A Liberálisok szerint az integrációnak, oktatásnak, munkahelyteremtésnek nincs alternatívája, az etnikai csoportok bűnözőként való megbélyegzése pedig főleg nem az. A Liberálisok bíznak abban, hogy Eörsi Mátyás belátja tévedését és elnézést kér, az MSZP, a DK és az Együtt helyi szervezete pedig hasonlóan cselekszik, és visszavonja Pásztor Albert jelölését.

Elfogadhatatlan ahogy az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága lesöpörte asztaláról 10 vallási közösség egyházi elismerését. Tette a bizottság ezt annak ellenére, hogy a szervezetek Balog Zoltán miniszter szerint is megfeleltek a törvényi és átvilágítási előírásoknak. Az Igazságügyi Bizottság semmibe vette az Alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság döntését, a magyar törvényeket és semmibe vett alapvető demokratikus jogokat.

A hazai kisegyházak kálváriája a Fidesz-kormány egyházügyi törvényével kezdődött, melynek alapján már nem a bíróságok, hanem a parlament dönthetett az egyházzá minősítésről. A törvény a fellebbezés lehetőségét is kizárta. A jogszabályt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte, ám a kormány megoldotta a kérdést és szokása szerint az Alaptörvény módosításával tette alkotmányossá az egyházi jogszabályt, melyről a strasbourgi emberi jogi bíróság is kimondta, hogy sérti a vallás- és egyesülés szabadságát.

Az Igazságügyi Bizottság határozata, amely nem javasolja az Országgyűlésnek  a szervezetek egyházzá nyilvánítását, a Liberálisok számára elfogadhatatlan. A bizottság eljárása ellentétes minden demokratikus és uniós alapelvvel. Szégyen, hogy Magyarországon ez megtörténhetett, szégyen hogy egy parlamenti bizottság nyíltan tiporhatja a vallásszabadságot, a gyülekezési szabadságot, s ezáltal azokat a jogokat, melyek a demokrácia alapvető elemei.

Az Orbán-rezsim kormányzás helyett mást sem csinál, mint alapvető szabadságjogokainktól foszt meg valamennyiünket, minden magyar állampolgárt.  A választások utáni hetekben minden eddiginél erőteljesebben épül az a diktatórikus rendszer, melynek azt hittük, a rendszerváltáskor búcsút mondtunk.
A leghatározottabban kérjük a kormányt, hogy ősszel, az ügy parlamenti szavazásánál. ne ismételje meg a most történteket, ne hivatkozzon a bizottság indoklására, miszerint ez a 10 szervezet ,,nem alkalmas az állammal való együttműködésre”. Éppen a fordítottja igaz ennek: az állam nem alkalmas arra, hogy saját érdekkörén kívül bárkivel együttműködjön, bárkit megtűrjön.

Sajtóértesülések szerint Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter ma egy körlevélben állított le minden állami beszerzést és fejlesztést. A miniszter állítólag több mint száz cégnek küldte el üzenetét, amelyben azt kéri, csak a mindennapi működéshez szükséges szerződéseket hosszabbítsák meg a címzettek. Az indoklás elmaradt.

A Liberálisok tudni szeretnék, hogy amennyiben igaz a sajtóhír, miért és mennyi időre függesztették fel a szerződéseket. Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a kivételt képező „normál üzletmenethez szükséges szerződések” körébe milyen beruházások tartoznak.

A Fidesz kormányzása alatt az állami megrendelések rendszere teljesen átláthatatlanná vált, nem tudni, ki felel az adófizetők pénzének tisztességes felhasználásáért. Időnként indoklás nélkül herdálnak el hatalmas összegeket, most pedig magyarázat nélkül állítják le az állami cégek gazdálkodását.

Az államigazgatás ki van szolgáltatva a Fidesz belső harcainak, a pillanatnyi erőviszonyokon múlik, hogy éppen hova jut pénz fejlesztésre és hova nem. Egy jól működő államigazgatásban egy ilyen körlevél elképzelhetetlen lenne. Arra kérjük Seszták Miklóst, tisztázza a helyzetet és hogy ez minél előbb megtörténjen, Fodor Gábor, az MLP országgyűlési képviselője, írásbeli kérdést intéz a miniszterhez.

A Fidesz devizahitelekkel kapcsolatos törvénytervezete nem oldja meg a devizahitelesek alapproblémáját, és súlyosan sérti a jogbiztonságot. A Magyar Liberális Párt arra kéri Áder Jánost, hogy ne írja alá a törvényt, ne törvényesítse a törvénytelenséget.

A Fidesz devizamentése nem más, mint egy kommunikációs trükk. A kormánypárt úgy tesz, mintha segítene a devizahiteleseken, pénzesőt ígér, eközben nem történik más, mint a magyar jogállamiság és jogbiztonság teljes kiüresítése. A kormány ezzel a lépésével lesöpri magáról a devizahitelesek problémáját és helyzetbe hozza a főként külföldi hitelező bankokkal szemben saját, hazai pénzügyi érdekeltségeit. Százezreket, milliókat ígér azoknak az embereknek a kormány, akiket saját gazdaságpolitikájával juttatott reménytelen helyzetbe, hiszen a Fidesz uralma alatt és katasztrofális gazdaságpolitikájának következtében gyengült a forint olyan mértékben, hogy a havi törlesztőrészletek akár 40%-kal is emelkedtek.

A törvény végrehajtása már nem lesz olyan egyszerű, mint megalkotása, a jogszabály számtalan kérdést megválaszolatlanul hagy. Felforgatja a polgári jog alapvető elveit, az elévülési idő szabályának megváltoztatásával visszamenőlegesen is beavatkozik a polgári jogi viszonyokba. Az árfolyamrésre vonatkozó kúriai döntés törvényesítésével a legszorosabb állami felügyelet alatt működő gazdasági szervezetek számára is elbizonytalanítja a jogkövető magatartást, az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések pedig kiszámíthatatlanná teszik a pénzintézetek számára a hitelezési tevékenység törvényességének megítélését. Ahol a kormány utólag bármikor – akár visszamenőleges hatállyal – megváltozatathatja a lakossági hitelezés és általában a gazdasági tevékenység szabályait, ott nincs gazdasági alkotmányosság, jogbiztonság, ott a hitelezés a szerencsejátékkal lesz azonos.

A törvénnyel a Fidesz a magyar pénzintézeti rendszernek ezer milliárd forintos veszteséget okoz, veszélyeztetve ezzel működőképességüket, az ország gazdasági érdekeit, miközben nem nyújt megoldást a rászoruló devizahitelesek problémáira.

A köztársasági elnök aláírása nem egy törvény ratifikálásáról fog szólni, hanem a magyar jogbiztonság és jogállamiság megszüntetéséről.

Bodnár Zoltán, Gazdaságpolitikai-főtanácsadó, Liberálisok