Normakontroll, törvénymódosító, írásbeli kérdések a Századvég-gate felderítése érdekében

Fodor Gábor összegyűjtötte az országgyűlési képviselők negyedének aláírását, így ma beadja az Alkotmányíróságra utólagos normakontroll iránti kérelmét a Btk. azon szakaszára, mely a minősített adatokkal kapcsolatos bűncselekményekről rendelkezik.

Az Alkotmánybíróságnak szóló kérelmet aláírták és ezzel támogatták Fodor Gábor kezdeményezését az MSZP, az LMP és a Jobbik képviselői is. Fodor Gábor azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy utólagos normakontrollal semmisítse meg a Btk. 266§ (2) bekezdését, azaz tegye lehetővé, hogy bűncselekmény gyanújával bárki feljelentést tehessen minősített adattal való visszaélés gyanúja miatt. A Btk. jelenleg úgy rendelkezik, hogy kizárólag a titokgazda tehet feljelentést akkor, ha a minősített adatok illetéktelen kezekbe kerültek. A Századvég-ügyben ez azt jelentené, hogy ha a kormány úgy adott ki minősített adatot a Századvégnek, hogy ott ennek fogadására nem volt jogosultság, akkor az államtitkok illetéktelen kézbe kerüléséért senki nem tehet feljelentést, csak a titokgazda, azaz a kormány. Mivel azonban a kormány maga is felelős és felelősségre vonható az esetleges bűncselekményért, nyilvánvaló, hogy soha nem tenne feljelentést.

Az alkotmánybírósági beadvánnyal egyidőben Fodor Gábor az alapvető jogok biztosához is kérelemmel fordult, hiszen Székely László is jogosult arra, hogy az AB-tól utólagos normakontrollt kérjen. Fodor Gábor ma újabb 9 írásbeli kérdést is benyújt a belügyminiszternek a Századvég-üggyel kapcsolatban és az Országgyűlés elé is beterjeszti törvénymódosító javaslatát, hiszen véleménye szerint a kormány érdeke is az, hogy szabad utat adjon a Századvég-ügy tisztázásának. Mindaddig, amíg a kormány ezt nem teszi meg, addig bárki joggal vélheti, hogy a Századvég egy pénzmosoda, egy fideszes kifizetőhely, ahol a hűtlen kezelés és az államtitkokkal való visszaélés is megvalósulhatott.