Liberálisok: a csúcson helyes válaszokat adtak a NATO-t érő kihívásokra

A múlt hétvégi varsói NATO-csúcson a résztvevők helyes és jó válaszokat adtak az észak-atlanti szövetséget érő fenyegetésekre, az orosz hatalmi politika kihívásaira, a terrorizmusra és a migrációs hullámra – ismertette az MTI-nek a Magyar Liberális Párt álláspontját Szent-Iványi István. A politikus azt kérte, hogy Magyarország álljon teljes a megfogalmazott célok mögé.

A Liberálisok külpolitikai szakértője emlékeztetett arra, hogy Oroszország elrettentésének érdekében döntöttek a szövetség keleti és déli részének megerősítéséről. Ennek értelmében négy zászlóalj rotációs rendszerben fog állomásozni Lengyelországban és a balti államokban, valamint létrehoznak egy román irányítású, nemzetközi összetételű dandárt a Fekete-tenger térségében, ahol mostanában Oroszország megerősítette a befolyását.

A politikus hangsúlyozta, hogy ez önmagában nem lenne képes megállítani az esetleges orosz agressziót, de véleménye szerint a döntés világos jelzés mind Oroszország, mind a NATO tagállamok felé, hogy az észak-atlanti szövetség képes szembenézni a kihívással és a fenyegetéssel. Az igazi kockázatot a hibrid hadviselés, a dezinformációs kampány, a kémtevékenység, a kibertámadások és a szélsőséges pártok pénzelése jelenti – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy emellett fontos megállapodás született Ukrajnával, amelyik ugyan kizárta az ország NATO-tagságát, helyette viszont komoly politikai támogatást nyújt.
Szent-Iványi István Orbán Viktor miniszterelnök szavaira is reagált, amelyek szerint magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. “A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: (…) kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz” – mondta Orbán Viktor.
A külpolitikai szakértő szerint a kormányfő kijelentése pontosításra szorul, mert a most bejelentett új földközi-tengeri haditengerészeti hadművelet (Operation Sea Guardian) egy februári német-török-görög megállapodáson alapul. Hozzátette, hogy a döntést üdvözlendőnek tartják, de az alapvetően a tengeri flottával rendelkező országokat érinti és “nehéz azt állítani, hogy Magyarország ebben fontos szerepet játszik”.

Forrás: MTI