„El a kezekkel az önkormányzatoktól!” – Kósa lemondta az ötpártira tervezett kerekasztal-beszélgetésünket

Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke Molnár Gyulával, az MSZP elnökével, Hegedűs Lórántnéval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével és Gerstmár Ferenccel, az LMP belügyi kabinetének vezetőjével beszélgetett a „Merre tart az önkormányzatiság Magyarországon?” című pécsi konferencián a Liberális Magyarországért Alapítvány szervezésében, miután kormányzati körökből egyre gyakrabban szivárogtak olyan információk, miszerint a választások után teljesen át akarják alakítani az önkormányzati rendszert.

A beszélgetést Ignácz József, Besence polgármestere nyitotta meg, aki megemlítette, hogy Kósa Lajossal, a Fidesz tárca nélküli miniszterével lett volna teljes a mai kerekasztal-beszélgetés, a fideszes politikus azonban két nappal ezelőtt lemondta a rendezvényt, azzal az ígérettel, hogy a kormányzat képviseletében delegálnak valaki mást, ez azonban nem történt meg.

Fodor Gábor már a vita elején hangsúlyozta, hogy a Magyar Liberális Párt nemet mond a centralizációra, hiszen nincs szükség olyan döntésre, amely az állam szerepét értelmetlenül növeli. A Liberálisok az önállóságra épülő önkormányzatokat támogatják, azt a rendszert, amely arra épül, hogy a helyi ügyeket helyben kell elintézni, és amelyhez helyi forrásra is szükség van.

A pártelnök szerint az önkormányzati rendszer fennmaradásának fontossága az oktatásban is mérhető, és amik az oktatás területén történtek, azok lázálommal érnek fel. A Modern városok program során pedig – amelynek felügyeletét egyébként Kósa Lajosra bízták – Orbán Viktor úgy járta az országot emelt fővel, mint aki királyként kegyet oszt.

Molnár Gyula szerint a hatalomtól nem áll távol, hogy korlátozza a szuveneritást. A fékek és ellensúlyok rendszerével szemben centralizálásra, a jogok korlátozására törekednek. Az MSZP elnöke olyan technikákat említett, amivel lehet korlátozni az önkormányzatiságot, többek között a pénzcsapok irányításával vagy a hatáskörök átalakításával, a Fideszre pedig mindkettő jellemző.

A pártelnök Fodor Gáborhoz hasonlóan kiemelte, hogy a települések egyetlen fennmaradási lehetősége az önkormányzati rendszer, amelynek hiányában könnyen megpecsételődhet a helységek sorsa. „Nem megszüntetni, megerősíteni kell a rendszert, ahogy a fennmaradáshoz szükséges forrásokat is” – fogalmazott.

Hegedűs Lórántné azzal kezdte: a kormányzat szerint az a hatékony rendszer, ha minél kevesebb önkormányzat van Magyarországon. Járásközpontokban gondolkodnak, szerintük elég a 200 önkormányzat az országban. A Jobbik önkormányzati képviselője felvetette, tisztázni kell, hogy ez sok vagy kevés. Szerinte nem véletlenül van ennyi, történelmi örökségünk része, ezért is kell fenntartani ezt a rendszert. Pécs kapcsán megjegyezte: nem válságstábra van szükség, hanem válságköltségvetésre, a kormányzat azonban takargatni akarja a valódi helyzetet.

Gerstmár Ferenc szerint a rendszerváltás legnagyobb vívmánya az önkormányzatiság volt, melynek létezése azonban pénzkérdés. A szocialista kormány bírálataként elmondta: szerinte az önkormányzatok már 2010 előtt legyengültek, hiszen nem kaptak megfelelő támogatást. A valódi fordulat azonban 2010 után jött, amikor a Fidesz markánsan rátette a kezét az önkormányzatokra. Kérdés, hogy a korábbi hibákért vállalja-e valaki a felelősséget, hiszen az adósságok azóta is újratermelődnek – tette hozzá. Az LMP képviselője egyetértett Fodor Gáborral abban, hogy Orbán Viktor kiskirályként osztogat pénzt a Modern Városok Program keretében, ami mára odáig fajult, hogy Szombathely polgármestere a stadion átadóján kijelentette: rendesen kell viselkedni az ajándékért. Gerstmár szerint ebből is látszik a személyi kultusz jelenléte, a kézi vezérlésű irányítás.

Fodor Gábor egyetértett az LMP-s politikussal abban, hogy meg kell erősíteni az önkormányzatokat, ehhez pedig egy jobb közigazgatási rendszerre van szükség. Gerstmár szerint arra is szükség van, hogy minden helységnek legyen polgármestere, választott képviselő-testülete és a falu fejlesztésével megbízott személy is. Úgy tarthatnánk vidéken, illetve Magyarországon a fiatalokat és az értelmiséget, ha mindenki azonos szolgáltatásokban részesülhetne – tette hozzá.

Hegedűs Lórántné abban látta a problémát, hogy sok helyi adósságból államadósság lett, például a távol maradt Kósa Lajos városának 25 milliárd forintnyi adósságát most is mindenki fizetheti. Kérdés, hogyan teszik majd államadóssággá a pécsi adósságot is – vetítette előre a jobbikos politikus. A képviselő szerint az is problémás, hogy már települési adót is kivethet a kormány, ami a helyi adók speciális formája, és bármire kivethető, amit a polgármester, vagy a képviselőtestület éppen kitalál. A feladatfinanszírozás szerint mindig kell lennie helyi adónak, holott már nincs is mit megadóztatni, hiszen az embereknek nincs jövedelme.

Molnár Gyula és Fodor Gábor abban is egyetértett, hogy a kormány leváltása után újra kell építeni a teljes önkormányzati rendszert.  A vita végén a kérdések során sorra bukkantak fel  olyan helyi problémák, melyek mind arról szóltak, hogy a centralizáció, a munkaerő- és a szolgáltatások hiánya miatt jelentős az elvándorlás, sőt, a kivándorlás. Nemes Balázs, a pécsi Momentum elnöke a köztévé kameráin keresztül tette fel a kérdést a távol maradt Kósa Lajosnak: miért degradálják az önkormányzatokat városüzemeltetési cégekként? Az egyik hozzászóló megjegyezte: nagyon nehéz helyben tartani a fiatalokat, és a végén lehet, hogy „a madárfüttyön kívül” nem marad semmi érték vidéken. A felmerülő panaszok ellenére az egyik hozzászóló azt mondta: az is csoda, hogy két pártelnök, illetve további két nagy párt képviseletében megrendezhették ezt a beszélgetést, de az igazi csodára még várni kell Pécsen.