Egy ágazat lenyúlásának anatómiája

A Fidesz a frázisok szintjén előszeretettel hangoztatja, hogy magyar, illetve állami tulajdonban lévő szereplőket szeretne látni a gazdaságban. A tettek szintjén ez természetesen nem jelent mást, mint egyes versenyágazatok bizonyos piaci szereplőinek ellehetetlenítését, a Fideszhez közel álló pénzemberek helyzetbe hozását, a gazdaság elfideszesítését. A jelenség velejárója, hogy az ellenzéki pártok gyakran mintha nem látnának át a szitán, maguk is szívesen támadják az úgynevezett multikat, multinacionális vállalatokat, hallgatva arról, hogy a bármilyen nemzetiségű piaci szereplők munkahelyet teremtenek, befektetnek, hozzájárulnak Magyarország versenyképességéhez. A Liberálisok a szabad piac elkötelezett hívei, ezért aggodalommal töltenek el minket ezek a folyamatok. Az alábbiakban egy szektor – az élelmiszerláncok – példáján keresztül mutatjuk be, hogyan zajlik a piac tudatos, előkészített lenyúlása, amely végső soron néhány Fidesz-közeli üzletember érdekeit szolgálja. Emlékeztetőül: A Tesco 22 ezer, a Spar 13 ezer, az Auchan 6500 főt foglalkoztat Magyarországon.

A Magyar Nemzet birtokába került – KDNP-s ihletésű – törvényjavaslat elrendelné bizonyos kereskedelmi egységek vasárnapi zárva tartását. A hazai bevásárlóközpontok heti forgalmuk 11-15 %-át termelik vasárnap.
Fideszes kivétel: Azokra a boltokra nem vonatkozik a tilalom, amelyek árusítótere 400 négyzetméter alatt van.
A hvg.hu beszámol azokról a kormányzati tervekről, amelyek kitiltanák a városközpontokból, illetve a vonzáskörzetekből indított, „Tesco-járatnak” is hívott ingyenes céges bevásárlóbuszokat.
Fideszes kivétel: A nemzeti láncok üzletei jellemzően nem üzemeltetnek ilyen buszokat, mivel eleve város- és településközpontokban működnek.

A hvg.hu által bemutatott jogszabály-tervezet korlátozná a világörökség-védelmi területeken egyes üzlettípusok működését. A javaslat első számú vesztesei az Aldi, a Lidl, a Spar.

A Népszabadság piaci információkra hivatkozva azt írja, hogy kormányzati elképzelések szerint a 2500 négyzetméter feletti üzletekből kitilthatják a tömény italokat. Ezzel a nagy láncok hozzávetőlegesen 60-70 milliárdos piacot bukhatnak el.

Élelmiszer-felügyeleti díj: Az adótörvények elfogadásával radikálisan nőtt az élelmiszer-felügyeleti díj. A nagyvállalatoknak a Népszabadság számításai szerint 30 milliárdot kell befizetniük, a Tesco-nak legalább 12 milliárd forintot, a Sparnak saját becslései szerint 8-9 milliárd forintot.

Fideszes kivétel: A díj csak elenyésző mértékben érinti a CBA, a Coop és a Reál üzleteit. Újonnan alapított hipermarket- vagy diszkontlánc négy év mentességet kap.

Bezárás-javaslat: Az NGM tervei szerint az évi 50 milliárd forintot meghaladó árbevételű társaságok nem folytathatnak fogyasztásicikk-kiskereskedelmet, tehát be kell zárniuk, ha két egymást követő évet veszteséggel zárnak.

Fideszes kivétel: A CBA, a Coop és a Reál sajátos széttagolt működési struktúrájuk miatt nem esnek a javaslat hatálya alá.