Belépek a Pártba
24 szeptember
2019
HÍR
421 látogató

Bősz Anett: Klímaszorongás helyett cselekvési terv

Van nekünk egy köztársasági elnökünk, aki a nemzet egysége helyett a kormány álláspontját képviseli, és soha, semminek nem feküdt keresztbe, legyen szó a demokratikus intézményrendszer és a jogállam rombolásáról, vagy bármely szakpolitikai területről. Van neki egy különleges tulajdonsága. Minden alkalommal, amikor kötelessége lett volna megszólalni, akár az ügyészség függetlenségével, a menekültkérdéssel, az Európai Unióval, vagy csak az egyenlő méltóság hazai érvényesülésével kapcsolatosan, klímavédelmi kérdésekről kezdett el beszélni. Gyakorlatilag a horgászbotja és a földikutyák élőhelyének rombolása mögé bújt, amikor államférfiként viselkedhetett volna, és megmenthette volna a társadalmat attól az elszabadult rombolástól, amit 2010 óta élünk. Most, hogy Áder János a világ közös felelőssége, a Föld természeti értelemben vett fenntarthatósága mellett  tehette volna le a voksát, elővette az „objektív számokat”, és azt mondta: ne tévesszünk mértéket. Kicsi ország, kicsi felelősség. Na igen, kis pénz, kis foci. Csak valahogyan itthon ez máshogy van. Nagy pénz, kis foci. Kis ország, nagy gaztettek.

climate_summit_2019.jpg

Kezdjük az elejéről. A nemzetközi energiapiac árainak alakulása alapján jelenleg kevesebbet fizetnénk a közüzemi számláinkra, ha nem lett volna „rezsicsökkentés”, vagyis hatóságilag meghatározott gáz- és villanyár. Ennél sokkal fontosabb ennek az egésznek az üzenete: az emberek adóforintjaiból fedezett üzeneteken tájékoztatják őket, mennyit spóroltak, ahelyett, hogy arról tájékoztatnák őket, mit tehetnek azért, hogy a felhasználásukat csökkentsék. Utóbbi az oktatás kérdése (nem csak suliban). Nehéz ezt egy olyan országban, amely 40 évnyi diktatúrából szabadult, ahol a rezsidíjak, és az alapvető élelmiszerárak a legszegényebbek pénztárcájára voltak szabva. Ebből sok minden következett, például az is, hogy akár még harminc évvel ezelőtt is úgy hűtötték az emberek a dinnyét a Balaton mellett, hogy beletették a csapba, és ráengedték a hidegvizet.

Az üzenetek, hogy zárjuk el a vizet, amikor szappanozzuk a kezünket, használjunk fogmosópoharat, mosdókesztyűt, ha megtehetjük, vegyünk a csapra szerelhető alkatrészt, ami levegővel dúsítja a kifolyó vizet, így egyszerre kevesebb távozik a vízből, anélkül, hogy ez a felhasználó számára hiányérzetet hozna, nem kerülne többe, mint a „rezsicsökkentés” rettenetes narancsszínű üzenetei felénk, hogy a csodálatos kormánynak köszönhetően mennyi sok pénzt takarítottunk meg.

Régen minden jobb volt?

Voltak generációk, amelyeknek egyértelműek voltak azok a mozdulatok, hogy kapcsoljuk le a villanyt, ha kijövünk egy szobából, öltözzünk fel, amikor jön a hideg, és kizárólag azért kezdjünk el idejében fűteni, hogy a falak átmelegedhessenek a mínuszok előtt: ne tekintsünk a fűtésre úgy, mint ami elintézi, hogy rövidnadrágban és pólóban legyünk otthon, egész évben. A németek sok mindent nem felejtettek el azokból a praktikákból, amiket a mi nagyszüleink is ismertek. A köztévéjük például a téli szellőztetésekre nézve játszik tippeket az esti híradó és az időjárásjelentés közben – nem migránsokkal riogat. Mikor hangzik el itthon, hogy az ablaknyitások (különösen mínusz 10 fok alatti hőmérsékletnél) egyszeriek, rövidek, több ablakosak legyenek, hogy a levegő felfrissüljön bent, de ne hűtse le a lakást, amit aztán többletfűtéssel kell visszapótolni?

Alapvetően nehéz megtalálni azt az „ideális” életmódot és hozzáállást, amivel magunk is tehetünk a Földért, de nem fordulunk át klímaszorongásba – amitől sokan már a gyerekek közt is szenvednek a fejlett világban. Soha semmit nem tudunk megoldani, amikor elhatalmasodik rajtunk a szorongás. Jobb helyette valós pillanatot készíteni a helyzetünkről, és megoldási forgatókönyvet készíteni. Akkor már csak végig kell mennünk a felvázolt úton.

19tudta_drot_langpeti_1.jpgNem tudom, hogy az a kormány, amelyik adófizetők több százmilliárdját fordították népbutító kékplakátokra, mikor fogja megbánni, hogy nem azt üzente rajtuk például: ha szeretnénk ilyen hagyományt ápolni, dézsában kölcsönözzünk karácsonyfát, és vigyük vissza, vagy ültessük el valahol. Ne égessünk avart, komposztáljunk, gyűjtsük szelektíven a hulladékot – fontos: csak a teljesen megtisztított műanyag és fémhulladék gyűjthető szelektíven, a papírnak is teljesen tisztának kell lennie… Nem tudom, ma hány család van itthon összesen, akik a szerves és a meg nem tisztítható háztartási hulladék közt különbséget tesznek, a vegyes szemetesbe csak azt dobják, ami semmilyen módon nem újrahasznosítható. (Valószínűleg köztük is azok száma dominál, akik még a szüleiktől tanulták a hulladékgazdálkodást, jellemzően vidéken, csak nem így hívták, hanem úgy: „kiviszem a maradékot az állatoknak”.)

Ilyen központi üzenetekkel lehetne növelni a vásárlói tudatosságot

Lehet hangsúlyozni a műanyag zacskók használatának mellőzését: papírra vagy anyagra áttérni – ebben sok bolt már segít. Ugyan a honi kiskereskedők „adományszerű” támogatásához ez az ország túl szegény, nem fog fizetni 300 forinttal többet azért, hogy a magyar gazdákat segítse, holott ez a mi zsebünkre megy, még rövidtávon is, a mi GDP-nk növekszik azáltal, ha ezek az emberek sikeresebben, nagyobb profittal és több visszaforgatható bevétellel rendelkeznek. Nyugat-európai társaink ezt már csinálják, hogy a saját gazdáik nagyobb sikerrel maradjanak életben a világpiacon. Ezzel viszont segítenek még valamit: az alapvető élelmiszert közelről kell odaszállítani nekik – ami kevesebb üzemanyagot és rövidebb értékláncot jelent.  Az olyan termékek, mint a tej, a tojás, a kenyér, a zöldség, a gyümölcs, jellemző termékek, amik fogyasztásában el lehet helyezni a tudatosságot – a középosztály már nyitott rá, és ez egy jó folyamat.

Ami a multikat illeti – és itt még mindig nem áll meg a kormány kék plakátok helyetti cselekvési kötelezettsége

Lehet úgy dönteni, hogy az élelmiszerüzletek száműzik az egyszerhasználatos műanyag zacskókat, csomagolásokat a polcaikról, pénztáraik mellől. Ha kizárólag papír és vászonszatyor kapható (még lebomló műanyag sem!), akkor az emberek hozni fognak magukkal, vagy ezt veszik meg. Lehet azoknál a termékeknél alkalmazni többször használható, elmosható műanyag dobozokat, amiket hentes, vagy más pultból árulnak: hús, sajt, egyéb hidegkonyhás dolog – házi sajtok, olívabogyó, kaszinótojás, magvak, krémek…

Ezeknél a termékeknél elkerülhetetlen a csomagolás, de ha a vásárlók tudják, hogy mondjuk, adott esetben egy 800 forintos termék mellé kell majd 300 forintért dobozt vásárolniuk, mert nincs más választás. Itt jön képbe a szabályozás fontossága: senkinek sem szabad engedni, hogy eldobható szatyorban vagy műanyagban adjon ilyen terméket, akkor otthon el fogják mosni, és vissza fogják hozni, pont, mint gyerekkorunkban a tojástartót, vagy a tejesüveget.

A szabályozáshoz tartozik még, hogy be kell vezetni a visszaváltható üvegeket, és megszüntetni egyszerhasználatos műanyagpalackokat. Ugyanez igaz arra, hogy a boltok felelőssége megszüntetni a műanyag zacskók használatát a gyümölcs/zöldségpultoknál. Itt célszerű papírzacskót használni, vagy kikészíteni megvásárolható vászonszatyrot. Ha még a papírzacskót is megfizettetnék az emberekkel, mindenki vinne magával valamit, amibe bele tudja tenni a gyümölcsöt.

Számos más lépés is van, amit az emberek a környezetükért tehetnek

A mosogatógéppel történő mosogatás kevesebb vizet visz, mint a kézzel történő mosogatás – mivel amúgy is vannak pályázatok, amivel régi háztartási gépeket energiatakarékosra lehet cserélni, ezt meg lehet hirdetni mosogatógépekkel is. Amennyiben az önrész csekély, bekapcsolhatók ebbe a projektbe a szegényebb társadalmi rétegek – sőt, sávosan eltolt, majd bizonyos jövedelmi szint felett meg sem pályázható támogatási összegekkel azt is el lehet érni, hogy az emberek pénztárcájának mérete csak kis hatást gyakoroljon arra: képesek-e környezettudatosak lenni.

Szintúgy döntés és kompromisszum kérdése például környezetvédelmi előírásokat húzni a 70.000 főnél népesebb városok belvárosába behajtó autók elé – ez ma 11 városunkat érintené. Berlin régen kitiltotta a túl sok káros anyagot kibocsátó autót a tágabb értelemben vett belvároson kívülre. Az egyetlen európai főváros lett, ahol nincsen szmog, bár nagyon sokat segít nekik a szél ebben, de intézkedések nélkül ez nem lenne. További értelmes lépés lehetne, hogy az elektromos autók parkolási díjmentessége mellett a hibrid autók parkolási díjának csökkentése. A közösségi autóhasználat nagyon jó, de csak akkor, ha a város teljes területén vannak cellák, ahol le lehet tenni az autót, sőt, fontos lenne, ha az agglomerációban is lenne néhány város, amelyeket bekapcsolnának a hálózatba, 1-1 cellával, a központokban.

Ezeket mind elmondhatta volna ma Áder János. No meg azt: feloldják azt a 2011 óta hatályos rendeletet, melynek alapján ma lehetetlen szélerőművet létesíteni az országban. Az utolsók egy 2008-as tenderek nyomán épültek, és pont, mire a világ nagy részén már megújuló energiaforrásokból táplálkozik majd az energiapiac, a mi nagy szélkerekeink akkor öregszenek ki végleg a piacról – átlagos élettartamuk 25 év. Lehetett volna még arról beszélni, hogy a háztartások energiakorszerűsítésének segítése továbbra is stratégiai cél, mint ahogyan az is, hogy a tűzifa támogatást ne számolja bele a magyar állam a megújuló energiaforrások állami támogatása közé – mert hosszú távon ez visszaüt.

Én az a korosztály vagyok, akik nem voltak még a Földön, amikor a négyes reaktor felrobbant Csernobilban, de megérintett „Csernobil ajándéka”. Az, amit nem csak Pripjaty városa, hanem az egész világ megkapott. Hogy bárhogyan is próbálják elhazudni, elbarikádozni, megmásítani… az igazság mindig ott van. És utolér minket. Bármi lesz is. Különösen így van ez a természettel. Adam Smith úgy tartotta: „a gazdaság a természet nyelvén beszél az emberhez”. Ideje, hogy az ember is elkezdjen a természet nyelvén beszélni a gazdasághoz. Mert nem csak „B bolygó” nem létezik – ahogyan azt ma divatos mondani –, de második lehetőségünk sem.

"Van nekünk egy köztársasági elnökünk, aki a nemzet egysége helyett a kormány álláspontját képviseli, és soha, semminek…

Közzétette: Liberálisok – 2019. szeptember 24., kedd

Hozzászólás


Események

Népszerű posztok

02 október 2020
HÍR
Freedom, opportunity, prosperity: the Liberal vision for the future of Europe
01 október 2018
HÍR
Korrupció gyanújának árnyéka vetül a hernádi sportpályára
25 október 2019
HÍR
Szabadai Viktor benyújtja a taxizásról szóló javaslatait a Karácsony-féle városvezetésnek
19 november 2015
HÍR
Mától tagjai vagyunk az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének!
30 május 2016
HÍR
A szélsőségek előretörését hozza, ha a mérsékelt erőknek nincs válaszuk a szociális, gazdasági kihívásokra
A Magyar Liberális Párt üdvözli az osztrák szövetségi elnökválasztás végeredményét, miszerint szoros küzdelemben, de egyértelműen Alexander Van der Bellen független jelölt győzött Norbert Hofer, a szélsőjobboldali FPŐ jelöltjével szemben.
02 április 2020
HÍR
Új taxirendeletet javaslunk a járvány idején
30 május 2020
HÍR
Szabadai Viktor: Tarlós bűne a Lánchíd állapota – A bukott főpolgármester milliókat kap a budapesti vezetés támadásáért
25 június 2016
HÍR
Veszélyben a magyar szabadság
A magyar szabadság napján azt követeljük, hogy a kormány haladéktalanul vonja vissza a kvótanépszavazás tervét, de ha erre nem hajlandó, akkor a referendumon az IGEN szavazattal az unió egysége, hazánk uniós tagsága mellett kell kiállni.
30 június 2016
HÍR
Farkas Flóriánnak vállalnia kell tettei következményeit
Farkas Flórián tevékenységét nem egyszerűen botrányok kísérik, hanem köztörvényes bűncselekmények gyanúja.

Videók

LiBERÁLiSOK