Bősz Anett, a Parlament költségvetési bizottságának tagja az ellenzékkel egységesen nemmel szavazott a kormány 2018-as költségvetését végrehajtó törvényjavaslatra, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jövő évi költségvetés-tervezetére. A Liberálisok országgyűlési képviselője azzal indokolta döntését, hogy az NMHH szakmailag alátámaszthatatlan célokat fogalmazott meg, amelyek a közvélemény félretájékoztatására adnának lehetőséget.
Bősz Anett a tavalyi költségvetés zárszámadásának elutasítását azzal magyarázta, hogy a 2018-as büdzsé nem fordított elegendő forrást sem a szolidaritásra, sem a leszakadó társadalmi rétegekre, sem a fogyatékossággal élőkre és hozzátartozóikra. Úgy fogalmazott: a jelenlegi túlméretezett államszervezet csak az egészségügy és az oktatás válságállapotának fenntartását képes biztosítani, a válságágazatokban dolgozók a saját családjuk méltatlan helyzetbe hozásával fizetnek azért, hogy a társadalom többi tagja megfelelő színvonalú ellátást kaphasson, a magyar nyugdíjátlag pedig csak az idősek hátrányos helyzetének fenntartására elegendő.
A Liberálisok képviselője hozzátette: a 2018-as költségvetés nem nevezhető a fenntartható fejlődés költségvetésének sem, hiszen a kormány minimális vállalásokat tett az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért, valamint környezetünk megóvásáért. Mint mondta: a tavalyi büdzsé a családoknak sem kedvez, hiszen az Orbán-kormány továbbra sem ismerte fel, hogy a vissza nem térítendő támogatások rendszere nem elegendő a magasabb születésszám eléréséhez akkor, amikor az egyenlő bánásmód és az emberi méltóság elve nem érvényesül.
Bősz Anett az ülés után az egyre növekvő korrupciós rátára is felhívta a figyelmet, amely ellen a költségvetési bizottság ellenzéki tagjai a leghatározottabban fel fognak lépni – figyelmeztetett, majd arra kérte Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkárt, hogy az ellenzékhez hasonlóan különös figyelmet fordítson a túlárazott közbeszerzésekre és minden korrupciós ügyre a jövőben.
Lezajlott a zárszámadás részletes vitája. Általánosan elmondható, hogy hazánk ma nem költ eleget a leszakadó rétegekre, az emberi méltóságra. Az egyenlő méltóság és az egyenlő bánásmód elve nem tükröződik a költségvetésben. Problémás a nagy és hatékonyságot nélkülöző állam, a silány közjavak, a válságágazatok – mint az egészségügy vagy az oktatás – megléte.
Közzétette: Bősz Anett – 2019. október 29., kedd