Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője szerint az április 8-ai országgyűlési választás tétje az, hogy az országnak van-e európai jövője, lesz-e fejlődési lehetősége, valamint visszatér-e a szabadság és az emberi méltóság az “iskolapolgárok” életébe.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője – aki Horváth Tamással, az MSZP-Párbeszéd országgyűlési képviselőjelöltjével sajtótájékoztatót is tartott Kiskunfélegyházán, a Móra Ferenc Gimnázium előtt kedden – az MTI-nek telefonon elmondta: javarészt erről szól az oktatási minimum, amelyben megegyeztek a “demokrata ellenzék” pártjai. Ennek alapvetései között említette a többi között a készségfejlesztés előtérbe helyezését, a kritikus gondolkodásra nevelést, az intézményi autonómia és a szabad tankönyvválasztás visszaállítását, az iskolarendszer átjárhatóvá tételét az esélyegyenlőség érdekében, valamint a diákok és a pedagógusok terheinek csökkentését.
Hangsúlyozta: az éves GDP hat százalékát kell az oktatásügyre fordítani, szemben a jelenlegi 4,8 százalékkal, ráadásul sok forrást nem hatékonyan használnak fel és “bőven akadnak” korrupciós ügyek is.
Horváth Tamás arról beszélt, hogy az Öveges-programban megvalósult egy természettudományos labor fejlesztése a Móra gimnáziumban. Ennek örülni kellene, de a közbeszerzés felülvizsgálatánál “gyakorlatilag visszaélésekre bukkantak” az ellenőrző szervek, ezért a várost mintegy 40 millió forint visszafizetésére kötelezték. Ezt később mérsékelték, mert társberuházó, illetve kedvezményezett volt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), amely időközben átvette az intézmény vezetését – ismertette. Azt mondta: ez azért igazságtalan, mert a büntetést a helyiek fizették vissza “néhány korrupt pályázatíró munkája miatt”.
Szólt arról is, hogy bár ebben az intézményben megvalósult egy fejlesztés, a falai omladoznak; van egy nagyon szép osztálytermük, de van másik húsz, amelyikben nincs fűtés.
Az LMP 2014 júniusában követelte a Kliktől az Öveges-program pályázati dokumentációjának nyilvánosságra hozatalát, mivel azt gyanították, hogy “alibicélokra és alibicégeknek” fizettek ki százmilliókat. A program keretében tapasztalt jogszerűtlen forrásfelhasználás miatt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2014 decemberében feljelentést tett ismeretlen tettes ellen uniós forrásokkal visszaélés bűncselekményének gyanújával. A Miniszterelnökség belső vizsgálata többrendbeli szabálytalanságot állapított meg. A program keretében kémiatantermek kialakítására nyerhettek támogatást önkormányzati fenntartású oktatási intézmények.
(MTI)
