A lélektani akadálymentesítés az elsődleges feladatunk

A fogyatékossággal élők világnapján a Liberálisok arra hívják fel a figyelmet, hogy fogyatékos honfitársaink nem tudnak részt venni a társadalom vérkeringésében, ezen pedig változtatnunk kell. Az akadálymentesítés hiányos mivolta mellett lélektani okok vezettek ide: az integrált oktatás, az érzékenyítő nevelés gyerekcipőben járnak, a fogyatékkal élők bérmunkapiaci foglalkoztatása jelentősen korlátozott.

Míg a kontinens szerencsésebb felén jellemzőbb, hogy fogyatékkal élők és ép társak dolgoznak és szabadidős programokat szerveznek közösen, addig hazánkban az is kérdés, hogy mozgássérültek használhatják-e a metró teljes szakaszát, valamint van-e lehetőségük alacsonypadlós buszon segítséget kapni a sofőrtől. A szabad világban egyre több Down-szindrómás szerez diplomát, játszik színtársulatban, vagy kezd modellkarriert építeni, Magyarországon pedig még az enyhe Asperger-szindrómás gyerekeknek is meggyűlik a bajuk az iskolarendszerrel.

Egy kerekes székest nem a széke tesz fogyatékossá, hanem a rámpát nélkülöző lépcső. Egy siket és nagyothalló vagy egy gyengén látó osztálytárs a többieknek is sokat taníthat puszta jelenlétével egy iskolában arról, hogy sokfélék vagyunk, de méltóságunkban egyenlőnek kell lennünk, ezért pedig az ép társak és a társadalom szervezői felelősek. A fogyatékossággal élők világnapján mind a lélektani, mind a fizikai akadályok lebontása mellett tesszük le a voksunkat.

Bősz Anett, a Liberálisok országgyűlési képviselője