Csak a félreértések elkerülése kedvéért: a Magyar Liberális Párt egyáltalán nem örülne annak, ha a Fideszt kizárná soraiból a Néppárt. Annak ellenére nem örülne, hogy ennek tulajdonképpen már régen meg kellett volna történnie, ha arra gondolunk, hogy hányszor és milyen módon rúgta fel az európai, és a néppárti értékeket az Orbán Viktor vezette párt. Ha ez bekövetkezne ugyanis, olyan visszafordíthatatlan folyamatok indulnának el Magyarországon, amely egyenesen az Unióból való távozáshoz vezetne. Márpedig, tudjuk, ma a magyar miniszterelnököt tulajdonképpen az onnan jövő pénz érdekli, ha az nem lenne, akkor már régen hátat fordított volna szövetségnek.
Ez a mostani hír régi követelése a magyar társadalomnak: hagyja békén a CEU-t, pontosabban írja végre alá azt a szerződést a kormány, amely az egyetem zavartalan működését biztosítja Budapesten, illetve hagyjon fel a civil szervezetek immáron törvényi alapú zaklatásával és megbélyegzésével.
Orbán és csapata ezzel szemben nem hogy hallgatott volna az itthoni véleményekre, kérésekre, figyelt volna a demonstrációkon elhangzottakra, ezek inkább még csökönyösebbé, harciasabbá tették őket. Félő, hogy a Merkeltől érkező üzenetet is hasonlóképpen fogja fogadni; olyan zsarolásnak tekinti, amelynek ő nem engedhet. Legyen inkább a kizárás.
A Liberálisok ezzel együtt bíznak a lehetetlenben: Orbán Viktor képes még önkontrollra, és egyszer végre valóban az ország érdekeit helyezi előtérbe, és nem üldöz el hazánkból egy nemzetközi hírű egyetemet, és nem hirdet vendettát jószándékú civilek ellen, pusztán azért, mert vagy bírálták a kormány egy-egy rossz intézkedését, vagy elvégeztek olyan munkát, amelyet a kormányzat nem. Bízunk abban, hogy a német kancellárról a magyar miniszterelnöknek nem Soros fog az eszébe jutnia.