“Tetszettek volna korrektek lenni…” – Bősz Anett a Parlamentben üzent Orbán Viktornak

Köszönöm a szót, Elnök úr! Tisztelt képviselőtársaim!

Önök az egyik utolsó, még önmagát tartó, 1989-es szabályozást módosítják, a demokrácia és a jogállam egyik – ezidáig megmaradt – bástyáját rombolják le, ráadásul különösen káros játszmát választottak ennek kommunikációjára.

Most, hogy – hosszú időre visszavetve a magyar társadalomfejlődést – már minden lehetséges társadalmi csoportot szembeállítottak egymással, két alapvető joggal is ugyanezt teszik. A magánélet szentségét és a gyülekezési jog szabadságát nem lehet egymás kárára érvényesíteni.   

Miután Önök a gránitszilárdságú, saját Alaptörvényüket hetedszer módosítva kimondták, hogy politikusok háza előtt nem lehet tüntetni, most olyan lehetőséget adnak a hatóságok kezébe, amelyen keresztül bármely tüntetést megakadályozhatnak.

Ha valamely kormány a magánélet védelméről jogosulatlanul beszél, akkor az Orbán Viktor kormánya. A Fidesz és a KDNP alkotta kormánytöbbség ugyanis súlyosan sérti a magánélet szentségét.

Tisztelt Képviselőtársaim, Önök a saját világ- és családképüknek egész társadalomra való ráerőltetésének szándékával határozzák meg az oktatáspolitikájukat, Nemzeti Alaptantervüket, szociális- és családtámogatási rendszerüket, sőt, még az Alaptörvényüket is.

A magyar kormány ma már nem riad vissza a vallási kirekesztéstől sem.

A kétharmadot nyilvánvalóan az motiválja egy új szabályozás megalkotására, hogy tartanak a saját magánéletük szentségének megsértésétől. De felmerül a kérdés, hogy amikor Orbán Viktor nagy elánnal támadja a politikai korrektséget, akkor miért nincs tisztában azzal, hogy a tűzzel játszik.

A miniszterelnök rendszeresen felrúg társadalmi csoportok és politikai közösségek közt működő íratlan szabályokat, amely egy normálisan működő demokrácia sajátja volna.

Egy jogállamban, egy önmagával és másokkal békében élő társadalomban alapvetés, hogy tiszteletben tartjuk a másik magánéletét. Az a kormány, az a politikai oldal, amely pusztán a saját magánéletének szentségét ismeri el, mialatt tömegek magánéletében vájkál, nem méltó egy európai ország vezetésére.

Tisztelt Miniszterelnök úr! Tetszettek volna korrektek lenni. Most nem félnének a saját országuk állampolgáraitól.

Köszönöm, hogy meghallgattak!