1944. október 15. – a vészkorszak kezdete. Nemzetünk történelmének egyik legsötétebb napja. Ma 74 évvel ezelőtt tett Magyarország kísérletet a második világháborúból való kiugrásra. A kísérletet csírájában elfojtva, ma 74 évvel ezelőtt a Szálasi-vezette magyar nyilasok vették végül át a hatalmat.
Már hetvennégy év eltelt azóta, hogy magyarok kezdték el lemészárolni magyar honfitársaikat, de még mindig kifogáskeresés, felelősséghárítás, szerecsenmosdatás és történelemhamisítás nehezíti az őszinte gyászt, és a valódi megbánást. Sokszor halljuk manapság a nemzet kifejezést, hát itt lenne az ideje, hogy akkor végre a felelősségünket is fogadjuk el nemzetként!
Amikor a német megszállás áldozatainak állítunk emlékművet, nem hazudhatjuk azt, hogy a magyar nemzet ártatlan angyalként tehetetlenül állt az események sodrában! A bűntelen angyal hogyan tudná szimbolizálni mindazt, ami ma 74 éve történt?
Ma 74 éve budapesti, magyar zsidók tömegei boldogan vetették le sárga csillagjaikat a kiugrás hírére. Budapest néhány órán keresztül örömmámorban úszott. Estére viszont már nyilas honfitársaik pusztító hadigépezetként mészárolták le őket. Magyarok öltek magyarokat. A gyűlölet, a társadalomban felszított indulatok, a bűnbakképzés olyan szintre emelkedett 1944. október 15-én, hogy már senki sem tudott gátat szabni az embertelenségnek.
A holokauszt áldozatainak emlékét gyalázzuk meg, ha nem tanulunk saját nemzeti hibáinkból, bűneinkből és nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg történelmünk legsötétebb szégyenfoltja. Tartozunk ennyivel az áldozatoknak. Emlékezzünk rájuk méltó módon – Őszintén!