A hivatalos adatok szerint a vártnál is szorosabb eredmény született a török alkotmány módosításáról tartott népszavazáson, ahol végül 51,3 %-os eredménnyel a választók támogatták azt a 18 alkotmánymódosítást, amely megnyitja az utat a korlátlan elnöki hatalom kiépítése előtt.
Valamennyi török ellenzéki párt vitatja a végeredményt és csalásról beszél. A törökországi folyamatok ismeretében könnyen elképzelhető, hogy Erdogan elnök autoriter hatalmának kiteljesítése érdekében manipulálta a népszavazás eredményét, ezért érdemes megvárni a külföldi megfigyelők jelentését. A szoros eredmény nem csak a török társadalom mély megosztottságát mutatja, de jelzi, hogy a belpolitikai harc a demokratikus erők és az autoriter hatalom között a jövőben még az eddiginél is kiélezettebb lesz. Bár az alkotmánymódosítás csak 2019-ben lépne hatályba, az máris sötét árnyékot vet a török államberendezkedésre, kiteljesítve annak illiberális jellegét. Mindaz, ami az elmúlt egy évben Törökországban történt, tetézve a mostani népszavazással, komolyan felveti azt a kérdést, hogy van-e még értelme az amúgyis megrekedt EU-csatlakozási tárgyalásoknak. A Liberálisok egyetértenek Guy Verhofstadtnak, az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége) frakcióvezetőjének álláspontjával, aki követeli, hogy az EU vezetői érdemben vizsgálják meg a csatlakozási tárgyalások folytatásának kérdését.
A Liberálisok elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyar kormány közeli politikai szövetséget épített ki és tart fenn az Erdogan vezette Törökországgal. Dermesztő, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök többször követendő példaként hivatkozott az illiberális török államra. Magyarország igazi barátai és szövetségesei nem az elnyomó, autoriter és illiberális rezsimek, nem Erdogan, Putyin és Alijev, hanem az alkotmányos demokráciák és az Európai Unió maga, amely ellen az Orbán-kormány az adófizetők pénzén hazug propagandaháborút folytat, és még annak jelképeit sem tűri legfontosabb közintézményein, sőt, annak kitűzését paprikasprayvel bünteti. 2018-ban a magyar választóknak arról is határozniuk kell, hogy az Ankara vagy a Brüsszel által képviselt politikai modell vonzóbb-e a számukra.
