Az olimpiai pályázat visszavonása valóban presztízsveszteség. A kínos ügyetlenkedés felelősei azonban az ország vezetői, akik 2010 óta mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a magyar emberek ne dönthessenek maguk a fontos kérdésekről, legyen szó új alkotmányról, a vasárnapi boltzárról, a Liget-beruházásról, és most az olimpiáról. A pályázat mögött nem jött létre nemzeti egység, mert a kormány egyáltalán nem volt kíváncsi sem a budapestiek, sem a vidékiek véleményére. A Liberálisok kezdettől fogva népszavazást szorgalmaztak ebben az egyébként tisztességes körülmények között valóban nemesnek tekinthető ügyben, Büszkék vagyunk arra, hogy a Liberális Fiatalok (LIFT) hozzájárultak az aláírásgyűjtés sikeréhez. Mindig is azt mondtuk, hogy az olimpia komoly dolog: döntsön a nép!
Amikor viszont a kormány vezetői szembesültek azzal, hogy több mint negyedmillió fővárosi polgár kiállt alapvető állampolgári joga mellett, vagyis beleszólást akar a magyar főváros és az ország jövőjét meghatározó projektbe, a fideszes vezetők megsértődtek rájuk, majd egymásra mutogattak, és úgy dobálták körbe a teherré vált pályázatot, mint a forró krumplit. A miniszterelnök, a főpolgármester és a pályázati felkészülés irányítói durcás kisgyerekként viselkednek, ahelyett, hogy a támogatók, az ellenzők, a kételkedők és az el nem kötelezettek álláspontját meghallgatva, felelősen, hosszabb távon gondolkodtak volna. Erre azonban még kísérlet sem történt. Így jár, aki csak saját magával konzultál. A nép azonban soha nem sorolható egy zászló, és egy tábor mögé. Többféle véleménye van, amit érdemes meghallgatni és tiszteletben tartani, akár egyezik a miénkkel, akár nem.
Mindamellett az olimpiai pályázat több szempontból is kérdőjeleket vetett fel. Az elmúlt évek számos irracionális állami sportberuházása, a vizes világbajnokság korlátokat nem ismerő költségtúllépései és a pályázattal kapcsolatban már most elköltött több mint harmincmilliárd forint, valamint a kormányközeli oligarchák átláthatatlan működése és vagyongyarapodása súlyos kételyeket ébreszthet minden magyar állampolgárban az olimpiai tervek mögötti valós szándékokat illetően. Ezért is fontosnak tartjuk, hogy pontos és átlátható elszámolás szülessen a már elköltött olimpiai pénzek felhasználásáról.
A Liberálisok szeretnék, ha egyszer megvalósulna az olimpiai álom. Mindez azonban csak akkor reális, ha az ország túljut a csőd szélére került egészségügy és oktatás dermesztő gondjain, valamint gyógyírt talál az ebben az évtizedben kiteljesedett kivándorlási válság eredményes kezelésére is. Ezt követően lehet ismét elővenni azt az álmot, amely transzparens körülmények között, a közpénzt megcsapoló fideszes oligarchák hatékony távoltartásával, megalapozott elképzelésekkel, valódi nemzeti konzultációval, azaz népszavazással megerősítve a magyarokat egyesítő, közös üggyé válhat.
Liberálisok
