Drámai forintgyengülés – Az Orbán-kormány tétlenségét bizonyítja a Fidesz költségvetési bizottsági bojkottja

A Fidesz távol maradt a költségvetési bizottság ellenzék által összehívott rendkívüli ülésétől, és ezzel bebizonyította, hogy az Orbán-kormány képtelen érdemi lépéseket tenni a forint további gyengülésének megakadályozása érdekében. A rendkívüli ülést a bizottság elnöke, Varju László hívta össze, miután a magyar forint történelmi mélypontra került. A bizottság Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzet Bank elnökét, Varga Mihály pénzügyminisztert és az Államadósság Kezelő Központ vezetőjét, Kurali Zoltánt hallgatta volna meg, közülük azonban egyikük sem jelent meg az ülésen.

Mesterházy Attila, a költségvetési bizottság MSZP-s tagja felidézte Orbán Viktor 2004-es nyilatkozatát, mely szerint: „A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak.” Ezt a miniszterelnök akkor mondta, amikor az euró árfolyam 245 forint volt. Tegnap a 332 forintot érte el az euró árfolyama, ez azonban a Fidesz szerint nem számít drámai változásnak, sőt, a kormányzat szerint megvan a feltétele az euró bevezetésének Magyarországon. A költségvetési bizottság tagjai felszólították a Fidesz-kormányt, hogy amennyiben ez valóban így van, minél előbb vezessék be az eurót, mert csak ez lehet a hosszú távú megoldás az államháztartás és a jövő évi költségvetés biztosítására.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt országgyűlési képviselője arra emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök 2008-ban, 274 forintos euró-árfolyamnál rázta meg a vészcsengőt, és mondta azt, hogy a forintválságot a miniszterelnök-csere oldhatja csak meg. A Liberálisok képviselője szerint a 2008 harmadik negyedévében jelentkező, először pénzügyi, majd reálgazdaságra átgyűrűző válságból eredő árfolyamkilengést lett volna lehetősége kezelnie a Fidesz-kormánynak 2010 után, hiszen Orbán Viktor azt állította: remekül sikerült stabilizálni az ország makromutatóit. Ennek ellenére évente több forintos átlagos romlást könyveltünk el, így jutottunk el a 2008-as forintválsághoz képest húsz százalékkal gyengébb magyar fizetőeszközhöz. „Ha a 274 forintos eurót gyengének nevezte Orbán, a 330 fölötti árfolyamot hogyan definiálná a miniszterelnök?” – tette fel a kérdést Bősz Anett, aki felszólalásában szemenszedett hazugságnak nevezte a kormány állítását, miszerint a nemzetgazdasággal minden rendben van, Magyarország mindent jól csinál, és csak a nemzetközi gazdasági mozgások okoznak 2-3 százaléknyi árfolyamkilengést a magyar gazdaságban.