Bősz Anett: Az Orbán-kormány visszaforgatta az idő kerekét energiaügyben

Míg az ENSZ klímacsúcsán a világ a megújuló energiák és a káros anyag kibocsátás csökkentésért küzdenek, a magyar kormány méregdrága, titkos és súlyos biztonsági kockázatokkal járó atomerőmű bővítésbe kezdett az oroszokkal, és továbbra is a szénalapú lakásfűtés mellett kötelezi el magát, szintén Oroszországra és az orosz gázra támaszkodva.

Németország, Európa gazdasági motorja az atomerőműveinek leállítását tervezi, hogy megújuló energiával biztosítsa az ország energiaszükségletét, Magyarország minden idők legdrágább – és az Európai Unió által is keményen és jogosan támadott – atomipari beruházásra készül az oroszok hiteléből. A beruházás ezen felül súlyos környezetvédelmi kockázatokat is jelent, mert bár létezik földrengés biztos technológia, az orosz ajánlat ezt nem nyújtja.

A kormány arra hivatkozik, hogy Paks bővítésére az energiaszükségleteink fedezete miatt van szükség, de Paks árának feléből az összes családi házat lehetne szigetelni. A Fidesz azért nem támogatja a lakóépületeket korszerűsítését, mert a nagy rezsicsökkentő kormány szerepében szeret tetszelegni. A lakóépületek fogyasztják el hazánk teljes primer energiafelhasználásának körülbelül egyharmadát. Ennek 40%-a megtakarítható lenne. Felmérésekből az is kiderül, hogy a magyarok szívesen újítanák fel otthonaikat, és szigetelnének, de erre nagyon keveseknek van önerőből pénze. Ezért volna szükség állami támogatásra.

Magyarországon a bürokrácia folyamatosan akadályozza a megújuló energia terjedését. A napelemeket különadóval sújtották az év elején, az uniós energiatakarékossági programot pedig álindokokkal akadályozza a kormányzat. Ez egy – egyébként nem meglepő – beismerő vallomás a Fidesz és a KDNP részéről: a hatalmon maradásuk fontosabb számukra, mint a Föld és az ország jövője.

Orbán Viktor és kormánya a jövőnket éli fel, amikor a paksi atomhulladék tárolására szánt pénzből akarja finanszírozni a rezsicsökkentést. Hazánkban az energiatermelés több mint 90%-a változatlanul fosszilis energiahordozók, illetve atomenergia felhasználásával oldódik meg. Ez az adat még a szomszédos országokkal összehasonlításban is kínosan magas.

A Magyar Liberális Párt szerint szükség van az energiapiacunk liberalizációjára, mert bármit is állít a kormány, az energiapiaci verseny az, amely tartósan képes csökkenteni az energiaárakat, nem a központilag kierőszakolt „rezsicsökkentés”. Elengedhetetlen ezen felül a megújuló energiaforrások felhasználásának állami támogatása, valamint a háztartások energiatakarékossági felújításainak központi anyagi támogatása.

Bősz Anett, ügyvivő