Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék a közigazgatási bíróságok miatt

Az ellenzéki pártok kidolgozták a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos, botrányos módon elfogadott törvények alkotmánybírósági normakontroll-beadványát. A közös indítványt – amelyet több független képviselő is támogatott aláírásával – a napokban eljuttatjuk a taláros testületnek.

Azt kértük az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy a közigazgatási bíróságokról, valamint annak hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló törvények egyes rendelkezései ellentétesek az Alaptörvénnyel és ezért azokat visszamenőlegesen semmisítse meg. Ugyan a közigazgatási bíróságok felállításával kapcsolatos jogszabály csak  2020. január elsején lép hatályba, elfogadását nem előzte meg széleskörű szakmai előkészítés. Az új törvény értelmében sérülne a hatalmi ágak megosztásának elve, hiszen az igazságügyi  miniszter gyakorolná mindazokat a jogokat, amelyek következtében a közigazgatási bíróságok működhetnek. E bíróságok függetlensége és pártatlansága is veszélybe  kerül, mivel a bírák kinevezése és leváltása a miniszter kizárólagos jogkörébe tartozik.

Tovább az igazságügyi tárca vezetője a pénzügyi költségvetés kialakításával is befolyásolni tudja a bíróságok működését. Mindezen felül a miniszter írhat ki pályázatokat, hallgathat meg jelentkezőket, dönthet vezetői, bírói és egyéb tisztségek betöltéséről, nevezhet ki hivatalvezetőt, dönthet áthelyezésekről, beosztásokról, címek adományozásáról, a szervezeti és működési szabályzatról, valamint a létszámkeretről.

A törvények kapcsán különösen fontos kérdés, hogy az állampolgárok akkor is a független bírósághoz fordulhatnak-e, ha államhatalmi-közigazgatási szervvel szemben kívánják a jogaikat érvényesíteni. A bírói függetlenség semmi mást nem jelent, mint az esélyt arra, hogy “győzhetnek” az állammal szemben, a lehetőséget arra, hogy a hatalmi “önkénnyel” felvehessék a küzdelmet. Ezen elvek sérelmét eredményezi az, ha a közigazgatási bíróságok a kinevezési és működtetési szabályokat tekintve az ágazati miniszter hatáskörébe tartoznak, és tőle függésben működhetnek. A kialakult helyzet alkotmányossági szempontok miatt különösen védhetetlen, hiszen a végrehajtó hatalmi ág egyik politikai vezetője befolyásolhatná a független bíróságokat.

Indítványoztuk továbbá azt is, hogy a két törvénynek – elfogadásuk körülményeire tekintettel – a közjogilag érvénytelen voltát kimondja az Alkotmánybíróság. Ennek okai, hogy a parlament levezető elnöke a szavazás napján nem vezette szabályosan az ülést, hiszen nem ült az elnöki emelvényen, s  nem voltak mellette a munkáját segítő jegyzők sem. Ezen túl alkotmányos aggályokat vet fel az is, hogy a szavazógépek nem működtek megfelelően, így a képviselői jelenlétet nem lehetett teljes bizonyossággal megállapítani, valamint akkor is tudtak szavazni a képviselők, amikor nem volt behelyezve szavazókártyájuk a szavazógépbe, vagyis technikai értelemben más is szavazhatott helyettük, vagy a hiányzók helyett.

Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a két törvény mind elfogadásának módját, mind tartalmát tekintve jogsértő, így alkalmazása alkotmányellenes lenne.

dr. Gyüre Csaba- Jobbik
dr. Harangozó Tamás – MSZP
dr. Vadai Ágnes – DK
dr. Keresztes László Lóránt – LMP
Szabó Tímea – Párbeszéd
Buzinkay György – Momentum
dr. Szél Bernadett – Független
dr. Hadházy Ákos – Független
Bősz Anett – Független