A mai napon a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra emlékezünk. 67 évvel ezelőtt ezen a napon érkezett haza a Gulagról a szabadon bocsátott magyar rabok első csoportja. Arra a 800 ezer honfitársunkra emlékezünk ma, akiket hadifogolyként vagy internáltként erőszakkal a Szovjetunióba vittek, fogságban tartottak és embertelen munkára kényszerítettek. Ez a nap arra figyelmeztet minket, hogy az alapvető emberi jogokat minden körülmények között tiszteletben kell tartani, és a nemzetközi politikában is a szabadságjogok elkötelezett hívei közötti szövetséget kell erősíteni. Tudnunk kell róla, és beszélnünk kell róla ezen a napon, hogy a társadalmunkból erőszakkal elhurcolt polgárok közt nagy számban voltak olyan, a magyarokkal évszázadok óta együtt élő kisebbségek tagjai is, akik sosem tértek haza, vagy akik életét véglegesen megnyomorították ezek a táborok.
Csak a szabadság politikája akadályozhatja meg, hogy a második világháború és az azt követő időszak borzalmai megismétlődhessenek. Az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi szervezetek biztosítékai, amelyek az emberi méltóság garanciáit a világon mindenütt letenni igyekeztek a ’40-es évek végétől, mind ezt a célt szolgálják. A Liberálisok továbbra is azért küzdenek idehaza és külföldön egyaránt, hogy senkit ne lehessen megkülönböztetni vallása, származása, bőrszíne, fogyatékossága, szexuális orientációja, politikai vagy világnézetei miatt!